A MOME épülő campusán jártunk – átadták a Technológiai Parkot, jövőre kész a teljes komplexum

WeLoveBudapest HU
A MOME épülő campusán jártunk – átadták a Technológiai Parkot, jövőre kész a teljes komplexum

A 2014-ben induló fejlesztések előtörténete hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A 20. század sokszor toldozott-foldozott kényszermegoldásai után, több mint két évtizede merült fel az ötlet egy modern, mindenben az egyetem és az új technológiai korszak kihívásaira és igényeire szabott campus megvalósítására.

Fotó: MOME
Fotó: MOME

A cél nem csak a meglevő épületek és területek rekonstrukciója volt, hanem az egész intézmény tevékenységének újradefiniálása és funkcióinak bővítése. Az oktatás mellett az egyetem tevékenysége fokozott hangsúlyt fektet a jövőben a kutatás és a fejlesztés területeire is. Ezeknek a hangsúlyoknak a változása jelenik meg az épülő campus új épületeinek filozófiájában és arculatában is.

Fotó: MOME

Az építkezések kezdetekor, az első ütemben megvalósuló, Csomay Zsófia és Németh Tamás vezette CET Építésziroda Kft. tervezte Műhelyházban (MOME ONE) a fa, fém, textil és egyéb anyagokhoz köthető dizájntevékenységek műhelyei kaptak helyet, a most átadott Műteremház-Médiaház (MOME TWO) pedig a grafikai stúdiók, anyagkísérleti laborok helye, de ezekről rögtön bővebben is mesélünk. Ez a három egység alkotja a Techonlógiai Parkot a campus Budakeszi út felőli részén.

Fotó: MOME
Fotó: MOME

A harmadik, befejező ütem keretében újul meg a Gondűző villa és a szocreál, 1950-es években épült szocreál egykori A épület MOME MASTER néven, illetve a BA képzésnek otthont adó MOME BASE és a Tudásközpont, új nevén MOME UP. Valamit az egész campus szívét adó MOME GROUND, ami az épület aulájaként és főbejárataként is funkcionál majd. Az első terveket kicsit módosítva végül a fentebb látható formában valósulnak meg az új épületek.  A tervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy park ősfás környezete ne sérüljön, és az egyetemi campus nyitottságának jegyében a kert, a könyvtár és a MOME GRUND mindenki számára látogatható lesz.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

A most átadott Műteremház-Médiaház (MOME TWO) stílusában illeszkedik a korábbi Műhelyházhoz. Az épületek követik a környék beépítési karakterét, és a tervezők kerülték a a változékony, divatos formákat, értékálló, strapabíró és minőségi anyagokkal dolgoztak, de úgy, hogy az épülelet mégis látványában kapcsolódjon az 50-es években épült klasszikus homlokzathoz.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Az új épületben helyet kapott egy térkísérleti tanterem is, ahol a mennyezetre szerelt, kétezer kilogrammos tömeget is mozgató teherdaru mellett elférnek akár az 1:1-es modellek is. De találunk profi stúdiót, vágó- és vetítőszobát, fotólabort is az épületben, melyekkel cél, hogy az oktatási időszakon kívül is teljes kihasználtsággal működhessenek, például bérbeadással.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A 15,3 milliárdos, Fürjes Balázs, budapesti fejlesztések kormánybiztosa által vezetett kiemelt kormányzati beruházás keretében megvalósuló fejlesztések 2019-ben fejeződnek be, a hallgatók a 2018/2019-es tanév mások szemeszterét már itt kezdhetik. A 135 éves múltra visszatekintő intézmény életében mindenképpen fontos fordulópontot jelent nemcsak az új intézmények és campus megvalósulása, de az ezekkel járó funkcióbeli megújulás is.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

mome campus
mome campus
mome campus
mome campus
mome campus
mome campus
mome campus

A MOME épülő campusán jártunk – átadták a Technológiai Parkot, jövőre kész a teljes komplexum

Filmrecorder. Miért röhögünk a kipurcant diktátoron? – Sztálin halála (filmkritika)

sztalin.jpg

Moszkva, 1953: A Sztálin halálát követő napokban-hetekben vérre menő harc bontakozik ki a párt vezetői között az utódlásért. Noha tudjuk, hogy a küzdelemből Hruscsov kerül majd ki győztesen, egy percre sem lankad a feszültség ebben a beskatulyázhatatlan, elképesztő vígjátékban. (A friss, 60. Recorder magazinban megint van filmes melléklet, a Filmrecorder.)

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Puccini Itáliája, turnék és premierek – ezt hozza az Opera új évada

WeLoveBudapest HU
Puccini Itáliája, turnék és premierek – ezt hozza az Opera új évada

Ez az évad lehetne “sanyarú” is, hiszen átmenetileg nincs állandó otthona az operának, de helyette az eddigi egyik legklasszabb programkínálatra készülhetünk – utalt rá a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter. És valóban, a 2018/19-es (újradizájnolt) műsorkalendárium vaskos, színes és tartalmas – 16 bemutató, 60 repertoárdarab és 60 előadóhelyszín szerepel benne. Utóbbiak között jövő májustól már ott az újranyíló Operaház is, de egy másik izgalmas budapesti helyszínt is észrevehetünk: a Kőbányai úton épülő Eiffel Műhelyházat, ahol januárban indul a szezon.

Az Eiffel Műhelyház terveiFotó: Magyar Állami Operaház

Sőt, ha még tovább lapozgatunk, láthatjuk, hogy a helyszínek között több vidéki város, de külföldi metropoliszok is szerepelnek: a stáb többször is felpakol a kamionokra, és Debrecenen, Székesfehérváron, Sopronon túl Székelyföldre, Berlinbe és New Yorkba is elvisznek bizonyos előadásokat. Lesznek aztán filmvetítések, hangversenyek, gyermek- és ifjúsági programsorozatok, operagálák és fesztiválok, vagyis unatkozni semmiképp nem hagynak bennünket.

Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház

A darabok most is egy tematika köré vannak rendezve: idén Puccini Itáliájába léphetünk be, vagyis a múlt század fordulójának olasz komponistái kerülnek középpontba, kiemelten kezelve a szezon névadójának munkásságát. A 20. század egyik legnépszerűbb, és egyben utolsó operakomponistájának világszerte játszott művei közül A Nyugat lánya az orosz és német nyelvterületen keresett fiatal rendező, Vaszilij Barhatov színrevitelében lesz látható.

 

Új köntösben tér vissza a Manon Lescaut (rendező: Szabó Máté) is, míg az Edgar (rendező: Tulassay Ádám) először kap színpadi kiállítást az Operában, A fecske (rendező: Anger Ferenc) pedig ez alkalomból debütál az intézményben. A kortársak közül Ponchielli Gioconda című alkotása látható ugyancsak Anger Ferenc rendezésében, valamint koncertszerű változatban szólal meg Leoncavallo Bohémek és Alfano Zilah hercege című darabja.

Fotó: We Love Budapest

A balettfelhozatalt továbbra is az oroszok uralják, vagyis aggodalomra semmi ok, idén is lesz A diótörő és a Giselle is. Viszont az örökzöld művek mellett felbukkannak teljesen modern kivitelezések is, mint például az a három koreográfia, amely először lesz látható Magyarországon: William Forsythe A tökéletesség szédítő ereje, Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk című koreográfiája (a Triple Dance táncesten) és George Balanchine Léo Delibes nyomán készített Sylvia Pas De Deux-je (OMG-műsor része). Emellett külön érdekesség A vágy villamosának 2019-es színpadra állítása – hisz ezt már az Eiffel Műhelyházban láthatjuk – és Sir Kenneth MacMillan Liszt Ferenc zenéjére készített Mayerling című alkotása is, utóbbi 13 év után, az eredeti terveket követő, de vadonatúj kivitelben tér vissza és kerül be a repertoárba.

 

Ha biztosra szeretnénk menni, érdemes bérletet váltani, bár előre szólunk, hogy a választás nem lesz könnyű: 40-féle konstrukcióból lehet böngészni. Bérletmegújításra március 26-29. között az Erkel Színházban van lehetőség, vagy az interneten váltott bérletek esetében március 26-április 2. között, míg új bérleteket a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban vagy az interneten április 3. és június 29. között szerezhetünk be.

 

Bővebb információ a megújult honlapon.

Fotó: Nagy Attila – Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
  • 1061 Budapest, Andrássy út 22.
  • Idegenvezetés: 15.00 és 16.00

Puccini Itáliája, turnék és premierek – ezt hozza az Opera új évada

Utcán a Recorder magazin 60. száma!

fb_cover60_1.png

Mától a szokásos és új helyeken (a REC060 aktuális terjesztési pontjai itt) lehet felkapni vagy itt házhoz rendelni az 59. Recorder magazint, amelynek címlapján és Front cikkében a ma új, harmadik szólólemezzel jelentkező Jack White szerepel. A 2018 márciusi, idei második lapszámban ismét helyet kapott új, komoly filmes mellékletünk Varga Ferenc szerkesztésében és az egykori Origo Filmklub csapatának írásaival – az aktuális összeállításban a #metoo vs Hollywood-téma, Árpa Attila-interjú vagy épp filmajánló szerepel, mások mellett. A teljes tartalom alább.

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Egy nagy öreg, aki már sokat látott – Castro Bistro

WeLoveBudapest HU
Egy nagy öreg, aki már sokat látott – Castro Bistro

Kevés az olyan fővárosi hely, legyen az étterem, kávézó vagy kiskocsma, ami már relatíve sok ideje szolgálja a budapestieket. A híres családi cukrászdákat leszámítva, nálunk úgy alakult, hogy nem tudunk felsorolni olyan vendéglátóhelyeket, amelyek több generáció óta léteznek, esetleg több száz éves, legendás a fennállásuk. Ennek okán már azt is nagyon meg kell becsülnünk, ami legalább egy generáción átível, “felnőttek” már a húslevesükön, házi pálinkájukon, feketéjükön.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Ebbe a kategóriába tartozik a Madách tér Castrója, melynek története anno az ébredő Ráday utcából indult. Kisvártatva menniük kellett onnan, így találták meg a VII. kerületi helyszínt, gyakorlatilag első telepesként, hiszen akkor még teljesen szimpla térként funkcionált a Madách – szó sem volt gasztrokörnyékről, bárokról, kocsmákról. Sokan értetlenül álltak a furcsa lokáció előtt – lesz-e elég betérő vendég, kialakulhat-e a törzsközönség itt. Az évek során a szemünk előtt népesült be a hely, egymást érik a kávézók, bisztrók, ivók és a Castro. Ami maradt, és köszöni, nagyon jól van. Sőt, éppen egy kisebb ráncfelvarráson esett át, Vér Erika segítségével.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Nem kell megijedni, az örök érvényű, klasszikus jelleg maradt, nem csaptak át sem indusztriálba, de a skandináv vonal felé sem mozdult el a bisztró – maradt a barátságos, “kuckós” helyszín, ami túléli a trendváltozásokat (is).

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Emlékszünk még a nagy dohányfüststop előtt, mennyire jó ötlet volt náluk, hogy a “kis” Castróban eleve a nemdohányzók találták meg a számításaikat, a “nagyban” pedig komótosan elnyomott csikkek között hajlottak estékbe a délutánok. Ebédünk fotózásához kértünk egy terítőt az asztalunkra, aminek a csücske úgy tűnt, hogy éppen egy korábbi cigaretta áldozatává vált – egy kis lenyomat a múltból, valami, ami azt mutatja, hogy nem frissen “ikeázták” össze a helyet. A cigistop után vált hangsúlyosabbá a gasztrovonal. Sok szakács és koncepció megfordult már a Castro konyhájában, de azért régi “bútordarabok” is maradtak. Jelenleg Jakab Dani felel a kínálat kreativitásáért (ismerhetjük az egykori Balettcipőből, dolgozott a La Perle Noire-ban is és számos európai étteremben) és új, szezonális étlapon dolgoznak.

Fotó: Hirling Bálint

A kedvencek persze maradnak, mert sok a törzsvendég, így a vegán töltött káposzta/töltött paprika, a tortillaleves, a parmezános bundában sütött borjúbécsi is az állandó kínálat részei. Ehhez jön még a séfajánlat és a déli menü is, ami a készlet erejéig tart minden hétköznap, de 13:30-14:00 körül már nem biztos, hogy meg tudunk ebédelni náluk, ezért jobb sietni. Nagyon figyelnek a vegákra, az ebédmenü mindennap egy húsos és egy vegetáriánus fogást is felsorakoztat.

Fotó: Hirling Bálint
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Nem véletlen, egészen vegyes a vendégkör. Átjárnak az Örkény művészei, kávézik náluk Enyedi Ildikó, de a Castróból indult útjára az Intim Torna Illegál együttes is. Az egyik kedvenc történetük, hogy csaknem három évig mindennap délelőttől délutánig náluk időzött egy először titokzatos, aztán egyre nyitottabbá váló férfi. Kiderült, hogy könyvet írt – amit később be is mutatott nekik – és az íróasztala helyett a Castrót választotta helyszínként. Örömmel meséltek egy esküvőről is, amit egy olyan pár szervezett hozzájuk, akik a Castróban jöttek össze.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Sok emlék, változatlan hangulat, mindig otthonos és barátságos légkör amit náluk találunk, a mai napig. Az ételek ízletesek és kiadósak, a sör jól csúszik és meglehet, hogy még több generáció “felnőhet” majd úgy, hogy a Castro lesz és marad a törzshelye.

Castro Bistro
  • 1075 Budapest, Madách Imre tér 3.

Egy nagy öreg, aki már sokat látott – Castro Bistro

Hatost dobtunk a Kiscelli Múzeum társasjátékfókuszú kiállításán

WeLoveBudapest HU
Hatost dobtunk a Kiscelli Múzeum társasjátékfókuszú kiállításán

A társasok lényegében egyidősek az emberiséggel: a malomjáték ábráját egészen a barlangrajzokig lehet visszavezetni, de a germán mitológia szerint az istenek is arany játéktáblákon döntöttek a világ sorsáról. Így nem csoda, hogy az évszázadok során nemcsak mindent lemodelleztek már (gondoljunk csak a Monopolyra vagy a Szerelmes levélre), de olyan kínálat van a különböző dobozokból, hogy már szimplán azzal meg lehetne tölteni egy múzeumot.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A Kiscelli időszakos kiállítása, a Te jössz?! azonban nem állt meg itt: a tárlat a legjobb címekhez hasonlóan interaktív, tetszőleges bejárható utakat kínál, számtalan kipróbálható játékkal, amiket kapcsolódó fotókkal, szöveggel, tárgyakkal és zenével kontextusba is helyeznek.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest

Ugyanis a két kurátor, Bartók Flóra és Molnár Borbála szerint a társasjáték mindig tükrözi a kulturális közeget, amiben megszületett. Az ősi indiai táblajátékokban középről indulunk, míg napjainkban a játékosok már nem is egymás ellen, hanem közösen küzdenek egy meghatározott célért, ráadásul sokszor csak egyszeri élményről beszélhetünk, hiszen a kellékek beépülnek a tábla által szimbolizált világba. De olyan címeket is találunk, amiben maga az internet a csapda, a Trianon tematikájú darabról nem is beszélve.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A különböző társintézményekből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött darabok és a múzeum sajátjai között az összes jól ismert klasszikus – Gazdálkodj okosan, Kígyók és létrák, Kozmosz 2000, Jenga (!) – mellett olyan kuriózumok is találhatók, mint Kossuth és Vörösmarty sakk-készlete vagy I. József király libajátéka. De megismerhetjük a mögöttük álló művészeket is, mint Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő, a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, aki a plakátok és könyvillusztrációk mellett a 30-as, 40-es években maga is tervezett társasjátékokat.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest
Fotó: Mudra László / We Love Budapest

Ráadásul a kiállítás – tematikájához illően a múzeumkatalógus helyett – egy saját fejlesztésű társasjátékot is piacra dob, aminek a tesztváltozatait – a játékban szereplő kiállítási tárgyakkal együtt – április 29-ig szintén megtekinthetjük. A finisszázs előtt egy nappal pedig (az úgynevezett Játékosok Napja 3.0 keretében) hosszú nyitvatartással, kurátori tárlatvezetésekkel és a Játszóház Projekt szervezésében társasjátékozással várnak minden látogatót.

Fotó: Mudra László / WLB

Akár egyedül, akár a családdal, barátokkal együtt érdemes meglátogatni a tárlatot, hiszen, ahogy a legjobb címeknél is, itt mindenki ugyaninnen indul, ugyanolyan esélyekkel, és csak rajtunk múlik, mit hozunk ki a lehetőségeinkből.

társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum
társasjáték, kiállítás, Kiscelli Múzeum

Kiscelli Múzeum
  • 1037 Budapest, Kiscelli utca 108.
  • November 1-től március 31-ig 16 óráig tart nyitva.

Hatost dobtunk a Kiscelli Múzeum társasjátékfókuszú kiállításán